Repülőgépek

Repülőgépek, amik a klubban repültek.

Sporteredményeink

Klubunk sporttevékenységének összefoglalója.

Pilóták

Lista pilótákról, akik valaha repültek a klubnál.

A Pécs-Baranya Aeroklub története 1929-2014

Pécsett, az 1929 Pünkösd vasárnapján tartott sikeres repülőnapot követően – melyen az akkor legismertebb magyar repülőgép-tervezők, – építők, és pilóták is részt vettek – december 18-án alakult meg a Baranya-Pécs Aeroklub, a vármegye dísztermében, dr. Keresztes Fischer Ferenc főispán részvételével.

A klub célja a motoros repülő-oktatás beindítása volt, a helyőrség tulajdonában lévő repülőtéren (a jelenlegi Uránváros).
A klubban motoros-repülő kiképzés folyt, amelyet csak a 30-as évek gazdasági válsága korlátozott.
A repülés sport-jellege ebben az időben az ún. csillagtúrákon valósult meg.
Ezek voltak az akkori versenyfeladatok, melynek során a meghatározott útvonal-szakaszokat kitűzött időkeretek között kellett teljesíteni, az eltéréseket pontlevonással büntették. A pontkülönbségek figyelembevételével alakult ki a helyezési sorrend.
A 30-as évek végétől a katonai célú oktatás előtérbe helyeződése miatt dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, klubkapitány és társai szervezték meg a Pécsi Egyetemi Repülőklubot, amely az egyetem aulájában 1940. február 25-én alakult meg. Az alapítók célul tűzték ki a vitorlázórepülő kiképzés és sport beindítását.

Nevezetes dátum 1940. június 9-e, ekkor tartották az első üzemnapot, 25 növendék részvételével. A repülési adatok bizonyítják, hogy eredményes sportmunka folyt a megalakulást követő első években – még a második világháború idején is -, bár gyakran szakították meg az üzemnapokat a légiriadók.

1944-ben “Kevély” típusú vitorlázógéppel 1 óra 40 perces repülés, a lekapcsolási pont fölött 1500 méteres emelkedés, majd az 50 km-es táv megrepülése volt a legjelentősebb sportteljesítmény.

Még 1944-ben a hadiesemények miatt a repülést beszüntették, amelynek szervezeti formája csak 1947-ben alakult újra.

1947. április 13-án az “Új Dunántúl” című napilap beszámolt arról, hogy Pécsett újra kezdődik a sportrepülés.
A klub a MÁV támogatásával Pécsi Vasutas Sportrepülő Egyesület névvel alakult meg, amely 1948-ban csatlakozott a sportrepülők központi szervezetéhez, az OMRE-hez. A szocialista táborhoz való tartozás éveiben a vitorlázórepülés mint sport, alapvető változáson ment át – nemzetközi és hazai viszonylatban is, – mert a kezdeti vitorlázási módokat, az időtartam és magassági repülést, a távolsági repülés váltotta fel, ezen belül a kitűzött távon elért átlagsebesség lett a vitorlázórepülés értékmérője.

A versenyrendszer kialakításában meghatározó szerepet töltött be az FAI, – a sportrepülés nemzetközi szervezete, – amelyhez hazánk is csatlakozott, így az ott elfogadott rendszer honosodott meg a hazai gyakorlatban is.
A FAI magassági, időtartam és minél hosszabb távolság berepülésével elért sport-teljesítmények közül csak az abszolút rekordokat tartja nyilván.
Az 1950-es évektől a versenyeken általánosan kerülnek alkalmazásra a standardizált távrepülési módok, – különösen a kiindulási repülőtérre visszatérő, háromszög- és hurokrepülések, – melyek főbb változatai a 100, 300, 500 és 750 km-es táv, és gyakran kitűzésre kerül az 1000 km-es háromszög- és hurokrepülés is, nemcsak a szubtropikus országokban, hanem Európában is.
A versenyek két hétig tartanak és legalább négy versenyszám alapján értékelhetők.
A vitorlázórepülés – a kerékpár-sporthoz hasonlóan – sebességi versennyé vált. Hazánkban a területi versenyek jó helyezettjei részt vehetnek a Nemzeti Bajnokságon, a válogatott keretet a nemzeti bajnokságokon elért teljesítmények alapján jelölik ki.

A fent leírt versenyrendszerhez igazodó sport-repülés a pécsi repülőklubban – a repülőtér 1955-58 közötti években történt költözése miatt – csak 1959-ben kezdődött, de Haray Imre – a repülőtér későbbi parancsnoka (más klub tagjaként) – már 1956-ban megnyerte az országos senior-versenyt, és a nemzeti bajnokságon harmadik helyezettként, jogot szerzett külföldi versenyen való részvételre is.